2012. július 26., csütörtök

Közvélemény és alanyai - Egy (elfelejtett) választó szubjektív benyomásai


Lassan véget ér a népszavazási “meggyőző kampány” - már ha ezt annak lehet nevezni.  Hiszen egyesek teljes mellbedobással a részvétel ellen agitálnak. Más szavakkal arra buzdítanak, hogy a választók ne éljenek az egyébként nehezen megszerzett jogaikkal! Erre megvan ugyan a joguk, de nem biztos, hogy a társadalom érdekét szolgálja.

A politika, nyelvezetében, szellemiségében állampolgár-idegenné vált (már jó régen), napirendje elvált a tömegek napirendjétől, problémáitól. A népszavazás kapcsán a legcinikusabb vonás, a tömeges távolmaradásra, a bojkottra való felszólítás. Cinikus, mert a jelenlegi poszt-demokratikus kontextusban az állampolgároknak amúgy sincsen sok beleszólási lehetősége, eszköze a nagypolitika alakítására (ennek számos oka van, most erre nem térünk ki). A választásokon való voksolás, a népszavazások során gyakorolt vélemény-kifejezés egyike ezen legitim (megmaradt) eszközöknek. 

A bojkott-felhívásnak (aminek oka most világosan az, hogy Basescu zöldasztalos győzelemhez jusson), az igazi tétje az, hogy az állampolgárokat minél jobban eltávolítsák a politikától: a mi bizniszünk (érstd politikusok) és nem a ti ügyetek logika alapján. A politikai passzivitásra való tudatos szocializáció kizárólag a mindenkori kormányzó elitek érdekét szolgálja: a kevesebb részvétel, kisebb kormányzati  átláthatóságot produkál, kevesebb társadalmi kontrollt a döntéshozók felett - függetlenül attól, hogy adott pontban éppen ki van hatalmon.

Mondjuk ki: a politikai passzivitás - az amúgy is szűkülő társadalmi mozgástér közepette - a közjó ellen hat.

1 megjegyzés:

  1. Nem értem a bojkott felhívást, hasonló esetben kiborultunk volna, hogy belügyeinkbe avatkozni ne merészeljenek....

    VálaszTörlés