Társadalmi problémák – Túlnépesedés I. - 2011

A gazdasági válság kérdése az utóbbi időben több egyéb fontos kérdést szorított háttérbe; legutóbb a klímaváltozás témában megrendezett és totális csőddel zárult Cancún Klímakonferenciát. Azonban a jelek szerint ebben az évben még lesz egy másik „sztár téma”: a népességnövekedés. Ugyanis az idén az emberiség megint átlép egy korábban irreálisnak tartott szimbolikus küszöböt. Az év végére átlépjük a hétmilliárdos határt. (Thomas Malthus számára a horror határa jóval lennebb volt). A növekedés tetemes része a városi lakók számát növeli, kiváltképpen a fejlődő világban – ahol máris nagy a népsűrűség és óriási a társadalmi nyomás az infrastruktúrán, a közösségi szolgáltatásokon.

Egy korábbi „váltás” 2008-ban történt. Ekkora a világ népességének több mint fele városlakóvá vált. Mára több mint 3,3 milliárd ember városinak mondható. Az előrejelzések szerint 2030-ra a világ akkori népességéből 5 milliárd ember fog városokban éli. Az ENSZ UNPF (United Nations Population Fund) becslése szerint a várható növekedés üteme Ázsiában és Afrikában a legnagyobb: 2000 és 2030 között az urbánus népesség száma megkétszereződik; így a világ népességének 60 százaléka lesz városlakó, összesen 4,91 milliárd ember, ami az 1950-es össznépesség majdnem kétszerese.

A Föld 1804-ben lépte át az egymilliárdos határt. A Huszadik Század első harmadának vége felé, 1927-re már megkétszereződött a népesség, túllépte a kétmilliárdot, de a hárommiliárdra már nem kellett sokat várni, mert 1960-ban ezen is túl volt az emberiség. Az igazi növekedés üteme csak ezután következett: 1974-ben négy, 1987-ben öt, 1999-ben már hat, idénre pedig hétmilliárdan leszünk. 2050-re (ha az ez exponenciális növekedési ütem marad), akkor meghaladjuk a kilencmilliárdot. A pesszimisták pedig tízmilliárd embert emlegetnek.

1960 óta durván 12-13 évente produkáljuk milliárdos nettó növekedést!

Ha ezt a napi rutin üteméhez arányítjuk, akkor a következő meghökkentő számokat kapjuk:

Naponta 228 262 emberrel vagyunk többen (nettóban, a halálozásokat levonva a születések számából), ami óránkénti 9511 embert jelent. Tehát másodpercenként 2,6 emberrel növekszik a Föld lakossága! Világos, hogy ez az ütem számos problémát vet fel. Erről egy későbbi bejegyzésben.

Számokért klikk ide: http://www.overpopulation.org vagy http://www.prb.org/

Társadalmi problémák – Urbanizáció számokban

A nagyvárosok által alkotott metropolisz övezetek korábban nem tapasztalt nagyságú népességet koncentrálnak: az új megavárosok (megacity-k), amelyek a klasszikus városmagot, az elővárosokat és a szuburbanizált övezeteket egyesítik több millió lakost tömörítenek. Ezek közül jelenleg a Tokió és Yokohama összeolvadásából adódó megaváros a maga 35 millió lakosával a világ legnagyobb urbánus települése. Ezt követi New York Metro (17,8 millió), Sao Paulo (17,7 millió), Seul (17,5 millió), Mexikóváros (17,4 millió). A Top5 városokban összesen hozzávetőlegesen 105,4 millió ember él. A világ legkiterjedtebb (legnagyobb földrajzi területet elfoglaló) városa jelenleg New York; összesen 8700 négyzetkilométer. Mumbai pedig a világ legsűrűbben lakott nagyvárosa: itt négyzetkilométerenként hozzávetőlegesen 30 000 ember él. A világ legütemesebben növekvő városa a kínai Beihai; népessége évente 10,6 százalékkal bővül (2006-2020 közötti átlagos becsült növekedési ráta).

2003-ban az UN-HABITAT szerint a világ össznépességéből egymilliárd lakott slumokban (szegénynegyedekben, nyomorúságos körülmények között). A szub-szaharai övezetben a városlakók 71 százaléka lakott ilyen helyeken; Ázsiában ez az arány 41 százalékot tett ki. Amúgy ebben az évben a világ összlakosságának mintegy 31,6 százaléka, azaz 923 986 000 ember slumlakó volt. A legszegényebb országokban a népesség 78,2 százaléka romlott állagú városnegyedekben lakik.

2008-ban a Price Waterhouse Coopers becslése szerint a világ leggazdagabb városa az egy főre eső realizált jövedelmek szerint a svájci Zürich volt. Itt a New York-i (=100 egység) átlagjövedelmek 140 százalékát lehet keresni. Ezt szorosan követi Dublin (132), Oslo (131) és Genf (130). Ebben a sorban New York tizenegyedik (100), Budapest az ötvenedik helyezett (25,6) Bukarest pedig az ötvennyolcadik (15,9).

2008-ban a világ népességének több mint fele városlakóvá vált. Mára 3,3 milliárd ember városinak mondható. Az előrejelzések szerint 2030-ra a világ akkori népességéből 5 milliárd ember fog városokban éli. Az ENSZ UNPF (United Nations Population Fund) becslése szerint a várható növekedés üteme Ázsiában és Afrikában lesz a legnagyobb: 2000 és 2030 között az urbánus népesség száma megkétszereződik; így a világ népességének 60 százaléka lesz városlakó, összesen 4,91 milliárd ember, ami az 1950-es össznépesség majdnem kétszerese. 1950-ben a világ akkori népességének (2,52 milliárd) 28,9 százaléka (0,73 milliárd) élt városban és 1,79 milliárd ember él falvakban.

Érdekes klikk www.citymayors.com