Az utolsó három (INSOMAR, BCS, CSOP) nyilvánosságra hozott politikai közvélemény-kutatás becslései szerint a jelenlegi Băsescu elnökre a választási opcióval rendelkezők 35 százaléka szavazna. Az elnök tanácsadói is tudják, hogy ez jócskán elmarad a felfüggesztést elsöprően elutasító népszavazás eredményétől, de a tavalyról megszokott népszerűségi indexektől is. A „régi szép időkben” Băsescu már első fordulóban nyert volna, most – amikor a valóságban is elnökválasztások lesznek – ez már aligha következik be, sőt, akár el is veszítheti tisztségét.
Eszmefutatásunk nem esélylatolgatás, hiszen a jövőben bármi történhet, ha a jelenlegi egyenlet valamelyik változója módosul. Csupán megkíséreljük megragadni azokat a tágabb és mögöttes folyamatokat, ami a jelenlegi 35 százalékhoz vezet(he)tek. Véleményünk szerint három plusz egy ilyen ok lehet.
Egyfelől: a népszerűség általános trendjei. Ha idősor-elemzést végzünk a megválasztott elnökök népszerűségi mutatóinak tükrében, akkor a következők derülnek ki. A választási ciklusok elején a mindenkori elnök népszerűsége magas; a megválasztás után még kicsivel népszerűbb is, mint amennyi szavazatot a választáson ténylegesen begyűjtött. (Ez annak tudható be, hogy a szavazáson távolmaradók bő ötöde rendszerint a győztessel azonosul, és a mérések során „úgy emlékszik”, a nyertesre szavazott). A ciklus közepéig a népszerűség enyhe, de folyamatos növekedést mutat, majd tetőzik. A két választás közötti időszak fele után azonban a népszerűség görbéje elindul lefele. Ez a „lázgörbe” volt jellemző 1996 után Constantinescu, majd Iliescu elnökre is 2000 után. Egyiket sem választották újra. De Băsescu esetében sem volt lényegesen másképp a 2004 decembere és 2007 áprilisa közötti periódusban. Ő 2004-ben a leadott szavazatok alig felével győzött, aztán hirtelen megugrott a népszerűsége, ami 2007 januárjában tetőzni látszott; ezután beállt a lassú, de érzékelhető „hagyományos” hanyatlás. Egyvalami azonban teljesen másképpen alakult: tavasszal a parlament felfüggesztette tisztségéből, ami lehetőséget adott számára, hogy a választókkal közvetlenül kommunikálhasson; így javított a népszerűségén. Nos, az idősor-elemzésből kiderült, hogy ezek a ciklusok átlagban négyéves periódusokra kalibrálódtak. Azonban az elnök mandátuma újabban ötéves. Ami úgy véljük éppen elég arra, hogy a népszavazás során másodjára csúcsosodott népszerűségi index befuthassa leszálló ágát is.
Másfelől: az elnök pillanatnyi státusa. Az összes elnökjelölt közül Băsescu az egyetlen, aki hivatalosan még nem jelölt. Csak potenciális, de nem biztos jelölt. És ezt a közvélemény-kutatás alanyai is jól tudják, hogy különbség van a „lehet-hogy-jelölt-lesz” és a szándékát már hivatalosan is bejelentő jelöltek között.
Végül: az elhallgatás spirálja. Ezt a nyilvánosságban folyó közbeszéd hangja, tartalma, és az agenda-setter szerep határozza meg. Jelenleg már mindenki számára világos, hogy pillanatnyilag nem Băsescu alakítja a közbeszédet: mások dobnak be témákat, határozzák meg a prioritási sorrendet, a közviták paramétereit, ennek keretét. Ez önmagában egy súlyos veszteség. Ennek azonban van egy nagyon fontos, meglehet döntő következménye is: Băsescu egyféle bezáruló és halkuló spirálba került. Miről van szó?
Az elhallgatás spirálja a kinyilvánított egyéni és közösségi (értsd össztársadalmi) vélemények kölcsönhatásának eredménye. Az E. Noelle-Neumann által megfogalmazott gondolat lényege, hogy az embert az izolációtól való félelem jellemzi: az egyének társadalmi interakcióikon keresztül befolyásolják egymás vélemény-nyilvánítási hajlandóságát, illetve a vallott véleményeket, preferenciákat. Éppen emiatt az egyének egy ún. kvázi-statisztikai percepcióval rendelkeznek, ami meghatározza az egyének politikai véleményeinek a kinyilvánítási hajlandóságát. Magyarán, az emberek gondolnak valamit arról, hogy a többség kit preferál. Aztán, a közösség szintjére vonatkozó vélemények eloszlásáról való elképzelés egyéni szinten meghatározza a vélemény-nyilvánítási hajlandóságot. A vélemény-nyilvánítási hajlandóság visszahat a rendszer szintjére, és kivált egy dinamikát. A kvázi-statisztikai percepció arra vonatkozik tehát, hogy az egyénekben kialakul egy elképzelés arról, hogy a társadalom, a rendszer szintjén a vélemények statisztikai eloszlása hogyan alakul. Fontos kiemelni, hogy a percepció nem empirikus alapú, hanem inkább benyomás, hit, de statisztikainak vélt „valóságra” vonatkozik. Mégis, az egyének azt gondolják, hogy helyesen tudják, ismerik, a vélemények rendszerszintű eloszlását. Hogy rendszerint honnan „tudják”? A médiaüzenetek egyéni értelmezéseiből, benyomásaiból, a másokkal való beszélgetésekből. A romániai média többsége jelenleg „a mogul ügyek miatt” erősen elnökellenes… tehát az egyének is érezhetik, hogy „vesztésre áll”.
Továbbá, azok, akik a saját vallott véleményeiket a hovatartozási csoportban és közösségben vagy a társadalomban domináns, többség által osztott véleménynek képzelik, a továbbiakban magas hajlandóságot mutatnak véleményeik nyilvános kifejezésére és hangoztatására. Míg, az előbbiekkel gyökeres ellentétben, akik saját véleményeiket kisebbségben levőnek érzékelik, kisebb hajlandóságot mutatnak a kinyilvánításra, és csendesek, hallgatagok, silent-ek maradnak. Más szavakkal, a „vélt többség egyre inkább beszél, a kisebbség meg egyre inkább hallgat”. Még egyszer, az hogy ki a többség, az nem pontos empirikus adatokon alapul, hanem azon, mit gondolnak, sejtenek, éreznek az egyének domináns véleménynek. Az izolációtól való félelmükben, az egyének szeretik az erősebb oldal mentén érezni magukat, ezért egyre többen teszik de facto magukévá a többséginek vélt-gondolt véleményt. Ami aztán az önmagát beteljesítő jóslat alapján sok esetben tényleges többségi véleménnyé válik. A Băsescu-ellenes trösztök látványosan dolgoznak érte. Ezek a hangok meg egyre erősebbek – az 59 százaléktól a 35 százalékig való pontkülönbség ezt egészen jól kifejezi.
Kiegészítésképpen: a válság. A válság miatt a népesség spontánul is felelősöket keres, amellett, hogy a krízis a fenti folyamatokat is katalizálja.
Minden esetre a 35 százalék korántsem a véletlen műve!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése