Közvélemény és alanyai – Polihisztorok a képernyőn. Ipari mennyiségben...

Polihisztorok lepték el a képernyőt – akik látszólag mindenhez értenek és minden téren van kiforrott véleményük. Ezt mindenképpen el is akarják nekünk mondani. Reggel, délben, este. Tatoiu, Cartianu, Octavian és társai.

A modern demokratikus társadalmakban a nyilvánosság többszereplős: a politikusok, a médiaszemélyiségek (befolyásos műsorvezetők, kommentátorok), a patronátusok illetve a civilek (a NGO-k) képviselői, a különféle érdekcsoportok reprezentánsai, a szakszervezetek emberei, valamint az értelmiség személyiségei, a szakértők és a közönség tagjai (a „nép”) együttesen alakítják (vagy kellene alakítsák) a közbeszédet, a konstruktív dialógust, a kritikai jellegű vitákat.

Itt ebben a mezőnyben mindenkinek két alapvető feltételnek kellene eleget tenni.

Egyfelől, alkalmazkodnuk (kellene) a dialógus és vita formális szabályaihoz (észérvek elsődlegessége, a vitapartner tisztelete, a személyesség mellőzése, az érzelmek háttérbe szorítása, a beszélés sorrendje, az időkeret elfogadása, valamint a konstruktív hozzáállás).

Másfelől pedig, a mondandót alátámasztó szakértelemnek és ismereteknek a birtoklása – logikus, hogy mindneki abban a témában szól hozzá a vitában, amihez valamelyest ért.

Miközben mindenki elfogadja a másik észérveit és perspektíváját. Vagyis azt, hogy eleve senkinek sincsen igaza, hanem érvelt véleménye van, ami az összképet árnyalja.

Azonban bárki, aki a hazai médiákat figyeli, könnyen megállapíthatja, hogy a fenti feltételek sokszor nem teljesülnek. A viták személyesek és nem célracionális, hanem érzelmi-affektív mederben zajlanak, illetve, hogy – ide akarok „kilyukadni” – egyesek (szerencséjükre?), mindenhez értenek.

Bármi van, őket elő lehet – egyenesen kell – kapni/hívni. A teljesség igénye nélkül, néhány a jelen pillanat polihisztorai közül (szegény Brassai Sámuel forghat a sírjában): Monica Tatoiu (gazdasági, politikai, egészségügyi, divat kérdésekben ajánlott, leginkább délután és kora este), Tudor Octavian (politika, közélet, sport, korrupció, a napszak bármelyik órájában), Mugur Ciuvica (bármifelé kérdés, ami a hatalom ellen irányul, kiváltképpen este), Grigore Cartianu (foci, forradalom, közélet, csak lapzárta után, álmatlanoknak), Bogdan Chireac (politika, annak bármilyen vonatkozása, inkább este, de rendkívüli események során akár a stúdióba is hajlandó beköltözni).