2009. július 14., kedd

Közvélemény és alanyai - Kalózok a Parlamentben

Ma volt az EP első alakuló ülése. Ugyanakkor – tájékoztattak a hírügynökségek – szintén ma alakult meg Svájcban a Kalóz Párt. Mellesleg a Kalóz Párt a múlt havi európai választások eredményeképpen bekerült az összeurópai törvényhozásba. A „rendes” politikusok rosszallóan, a kommentátorok vagy ironikusan, vagy csodálkozással szóltak. Kalózok a parlamentben? A jelek szerint igen, és ez még csak a kezdet!

Vessünk egy gyors pillantást azokra a társadalmi folyamatokra, amelyek ennek a teljesen új és merőben más jellegű párt színrelépését eredményezték. Sok szempontból logikus, hogy így történt.

Egyfelől, a társadalmi kontextus. Ez a tényező gazdasági jellegű. A jelenlegi társadalomban az információ értéke rendkívül magas. A szociológusok szokták mondani, hogy az agrártársadalomban a hatalom alapját elsősorban a nyers, fizikai erőszak képezte, az ipari társadalomban a pénz, a jelenlegi posztfordista, szolgáltató társadalmi rendszerben pedig az információ jelenti a befolyás forrását. Ezért is szokták a jelen társadalmat tudás-, vagy információs társadalomnak is nevezni. A kommunikációs műholdak, az optikai kábelek, a mobil eszközök képezik a gazdaság vázát. A gazdaság a rugalmas magas technológiára épül, a gazdaság által előállított termék is sok esetben információ: tévéműsorok, adathalmazok, piaci információk, szoftverek, zenék, filmek, könyvek, mindenféle tudás és ismeret. Tehát kulcskérdés ki mihez fér(het) hozzá.

Másfelől pedig az új generáció. Ez a tényező demográfiai jellegű. Az információs társadalom megszületése óta világszerte felcseperedett egy új generáció. Őket szokás poszt baby-boom vagy XXX generation-nak is nevezni. Lényeg, hogy ők már az új technológián nőttek fel: gyermekkorukban gameboy-oztak, a számítógépek fejlődésével szimbiózisban nőttek fel, tinédzserkorukban kaptak először mobiltelefont. Vagyis a technológia a „vérükben van”. Továbbá, ez a generáció kozmopolita, gyakran utazik és legalább az angolt beszéli. Ugyanakkor szocializációjánál fogva – fogyasztói társadalomban nőtt fel, abban nevelkedett – tudatos fogyasztó: tudja, mire van szüksége, és a legutóbbi évek gazdasági növekedésének betudhatóan, azt rendszerint meg is tudta szerezni. Ugyanakkor információéhes, amit a neten talál meg.

Harmadsorban a politikum. A politikai porond és annak szereplői többségükben „régi vágású”. Nemigen értik ennek a goggle-en és messengeren naphosszat lógó generációnak a specifikus társadalmi problémáit, így aztán üzeneteik alig élnek célba; alacsony fokon képesek őket mobilizálni. Európaszerte végzett szociológiai vélemény-kutatások jelzik, hogy a fiatalok nagyobb hányada politikailag passzív, a választásokon kis arányban vesz részt. A fiatalok politikai és közéleti participációja amúgy egy nagyobb problémakörnek a részét képezi: az egész EU felnőtt lakosságának egyre nagyobb hányada nyilatkozik úgy, hogy a politika és a politikusok távolkerültek az egyszerű polgároktól, nem az ők érdekeit képviselik, korruptak. A klasszikus értelemben vett pártok az utóbbi évtizedekben a szavazatok maximalizálása érdekében tömegpártokká váltak, a középre húztak, így egyik társadalmi csoport sem érezte magához igazán közelinek az üzeneteket. Ennek két közvetlen következménye volt. A választásokon való részétel fokozatosan csökkent, illetve több országban úgynevezett rendszerellenes-pártok alakultak. Ezeknek a vezetői nem a hagyományos utat követték; más területen, elsősorban az üzleti életben és a médiában voltak sikeresek (lásd Berlusconi, Fico vagy Becali), rendszerint populisták, idegenellenesek és természetesen a fennálló rendet ostorozták – a korrupt politikusokat, az igazságtalan viszonyokat.

A Kalóz Párt ebben a kontextusban lépett fel. Egy világosan körvonalazható társadalmi szegmenset szólított meg: a fiatal, technológián nevelkedett, kozmopolita és Netet mindennap munkára és szórakozásra habituálisan használók csoportját. Üzenete is világos és egyszerű, mindenki által könnyen érhető, én-érintettséget előidéző: az információhoz való szabad hozzáférés. Nyelvükön: szabad letöltést mindenkinek, éljen a torrent!

A politikai marketing szerint ideális eset: tisztán körvonalazható politikai piaci szegmens (netező fiatalok), egyszerű, de fontos probléma tematizálása (információhoz való hozzáférés), világos megoldás (új szerzői jog). Tetejében egy olyan csoportot képeznek, amit egyetlen másik párt sem képes, vagy nem is akar megszólítani, mobilizálni. És ez a réteg egész Európában ugyanazzal az üzenettel aktivizálható!

Úgy vélem, ennek az eredménye a mai svájci bejegyzés. Mi a tanulság a hazai elnökválasztás prizmájából? A „probléma” ott van a politikai piacon, a kérdés csak az, hogy ki tematizálja előbb és hatékonyan.

Ha nem a meglévő pártok, akkor hamarosan a hazai Kalóz Párt is a bejegyzett formációk listáján lesz… Az Internet sem ismer határokat.

2 megjegyzés:

  1. Biztos vagy abban, hogy Svajcban? Svajc leven nem EU tag, EP kepviseloket sem kuldhetett. Szerintem eliras, a Kalloz Part Svedorszagi.

    Ketsegtelen, hogy politikai porondon valo valo megjelenesuk egy ujfajta politikat jelent, es persze egy masfajta szavazot is vonzhat, aki mar reg eltavolodott attol, ami a hagyomanyos politikat jelenti.

    VálaszTörlés
  2. Szia,

    Igen, Svajcban alakult, miutan Svedorszagban megalakultak 2006-ban. Az EP-be nyilvan a svedek kerultek be, Svajc nem leven EU tag.

    Laci

    VálaszTörlés