Friedman, Thomas L. (2005) The World is Flat. The Globalized World in the Twenty-First Century. London-New York: Penguin Books
Ez volt az a könyv, amit az egyetemen és baráti körben csak úgy emlegettem, mint az a könyv, aminek a hangulatával nem értek ugyan egyet, de mindenképpen el kell olvasni. Érdekes és maradandó élményt nyújt. Szenzációsak a példái és az esettanulmányok.
Friedman a pro-globalizációs irodalom szupersztárja: háromszoros Pulitzer díjas, könyvei rendszerint hónapokig vezetik a The New York Times bestseller-listáit, rekordnézettségű talk-showk ünnepelt meghívottja. Megteheti, hogy az Olajfák tövében is Lexuson utazzon... (korábbi sikerkönyvének a The Lexus and the Olive Tree: Understanding Globalization a címe).
Az És mégis lapos a Föld (magyarul a HVG könyvek sorozatban 2007-ben jelent meg) elnyerte a Financial Times/Goldman Sachs Business Book of the Year Award-ot, és több bővített kiadást is megért. Legutóbb angolul 2007-ben két brand new fejezettel.
Már a cím is erősen marketinges: jól hangzik, hogy a világ lapos (amúgy tudjuk, hogy az alakja továbbra is gömbölyű). Mindez egy metafora, ami azt hivatott jelezni, hogy a korábbi – a modern társadalomra jellemző – globális hierarchiák meglazultak, a központ és periféria közötti merev különbségek „kilaposodtak”. Friedman meglátásában a volt háromdimenziós világ kétdimenzióssá vált, „a pálya széléről egyre többen tudnak beszólni”, vagy „leülni a nagyok asztalához”. Más szavakkal: a verseny immár globális. Kolozsvári példával élve: ha Nemeszsukon meghirdetnek egy állást, akkor a helyi mérnök már a fél világgal kell megmérkőzzön a tisztségért. És nem kizárt hogy éppen egy holland vagy indiai fejlesztőmérnök a szerencsés nyertes.
Magyarán, a lapos világ realitása a korábban egymástól távol eső, vagy egymással egyáltalán nem interakcionáló részek (országok, csoportok, régiók, stb.) összekapcsolódásának a lehetőségére és-vagy kapcsolatára vonatkozik. Ezek elsősorban a munkafolyamatokra vonatkoznak, de beleértendő a szabadidő és a szórakozás is. Melyek azok a tényezők, amelyek ide vezettek? Tíz ilyen van. Ezek hozták létre és mozgatják a globalizációt a Huszonegyedik században. Legalábbis a könyv szerint.
Kiemelt események és folyamatok ebben az egyenletben: 1989/11/9 - a Berlini Fal ledöntése, ami szimbolikus a keleti kommunizmus bukását jelentette, amivel megnyílt az európai egyesítés illetve a szabad piac előtti út. Aztán 1995/9/8, a Netscape, az első civil internetes böngésző piacra dobása, amivel a magánfelhasználók hirtelen óriási adathoz és információhoz férhettek hozzá. A szervező szoftverek széleskörű előállítása, amelyek a számítógépeken keresztül tervezik, szervezik és kivitelezik a munkafolyamatokat megnövelték a hatékonyságot, csökkentették a veszteségeket és emberi erőforrásokat spórolnak meg. Kicsiben ilyen a Windows is, de hasonló logikában működik a PayPal fizetős rendszer is. A nyílt forráskódú szoftok, operációs rendszerek, mint a Linux szintén hathatós szerepet vállaltak a „laposításban”. Ezek együttesen hatalmas kreatív energiákat szabadítottak fel, amelyek előrevitték a folyamatot. Eredménye a széleskörű digitális világ. A szocializációs közösségi helyek (Facebook vagy HI5) valamint az olyan tudásbányák, mint a Wikipedia jellegükben demokratikusak és serkentően hatottak a lapos világ kialakulásában.
Nagy lökést adott mindennek az ezredvégi Y2K, aztán az outsourcing, és az olyan hatalmas méretű és informatizált ellátási láncoknak a megjelenése, mint például amilyet a WalMart dolgozott ki: a vonalkódok rádióhullámokon való számítógépes adatbázisának kialakítása. Majd a Goggle és a Yahoo! amelyek az úgynevezett szteroidokkal, mint a laptopok, PDA-k, GPS-k, Ipod-ok minden szinten áttörték a tér és idő korlátokat. Bárki, bárhonnak, bárkivel és bármikor közvetlen munka- és személyes kapcsolatba léphet – ez a globalizáció lényege.
Ahogy egy lapos világban illik: lásd bővebben Th. L. Friedman másfélórás előadását a http://www.youtube.com/watch?v=UcK3b9qlBfk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése