Szokás azt mondani, hogy a politikához és a focihoz mindenki ért.
Kétségtelen, hogy a jelenkori világban a labdarúgás – népszerűbb nevén a foci – jelentős szerepet tölt be a mindennapok világában. A legnépszerűbb sport, a „sportok királya”, ahogyan a latin országokban mondani szokták, a férfiak kiemelt és örökös beszédtémája, a tévécsatornák kedvence, a gyerekek vágyainak színhelye, szórakozás, örömök és szomorúságok forrása, az egyik legjövedelmezőbb reklámhordozó – többek között. Roppant szemléletes, hogy ha a foci szót beírjuk a google keresőbe, akkor mit találunk: a magyar labdarúgás szóra 2 520 000, a focira 7 450 000, az angol football-ra 328 000 000, a román fotbal-ra pedig 7 450 000 honlap jön le. Nem állunk sokkal rosszabbul akkor sem, ha mindezt a yotube-on is megismétjük: a football 538 000, a soccer 381 000 videót mutat…
Nem véletlen tehát, hogy az országos és mindenféle nemzetközi bajnokságok és kupaküzdelmek, a nemzeti válogatottak közötti hivatalos és barátságos mérkőzések, az Európa- és Világbajnokságok óriási érdeklődést generálnak a focirajongók körében, amit a média részletesen és hosszasan le is fed. Beszédes, hogy az Olimpia mellett a kereszt-négyévente megrendezett EB és VB vonzza a televíziók számára a legnagyobb nézettséget – és természetesen bevételt, pénzt. Az utóbbi években a nézettség és a bevételek egyaránt növekedtek.
A Japánban és Dél-Koreában megrendezett 2002-es VB tévéközvetítési jogokat a FIFA 890 millió USD-ért adta el (kivéve az USA, ahol külön szerződésben adták el) a Kirsch cégcsopotnak. Az Athénban rendezett nyári olimpiáért 1493 milliót, az idei pekingiért pedig 1706 millió dollárt fizettek a tévétársaságok a NOB-nak. Összehasonlításként a 2006-os VB 1660 millió svájci frankjukba került a tévéközvetítést felvásárló állomásoknak. A 2012-es EB 1 milliárd euróba fog kerülni a tévéseknek az UEFA becslése szerint. Az európai sztárcsapatok közötti kupamérkőzések a Bajnokok Ligájában és a hazai bajnokságokban óriási bevételeket hoznak a kluboknak: 2006-ban például a Deloitte jelentése szerint (amit szemléletesen Football Money League-nek hívnak) a Real Madrid 292,2 millió euró bevételből a médiaközvetítési jövedelmek összesen 91,4 millió eurót hoztak, a F. C. Barcelona maga 259,1 milliójából 94,1 milliót. De nem marad el sokkal a Juventus sem: 251,2 millióból 172 millió a médiától jött, a Manchester United 242,6 milliójából a közvetítési jogokból befolyt összeg 65,9 millió euró. A másik olasz klubhoz hasonlóan jól megy az A. C. Milannak is, hiszen 239 millióból 154,3 millió euró bevételre tett szert a médiaközvetítési jogok értékesítéséből. Persze a Chelsea sem panaszkodhat, hogy nem nézik a meccseit, mert a 221 milliós bevételéből pontosan 76,1 milliót hozott a konyhára. Még két csapat épte túl a 200 millió eurós álomhatárt: a másik milánói sztárcsapat, az Internationale (206,6 millióból 130,4) illetve a Bayern München (204,7 millióból 42,8 millió eurót). A fenti csapaatok összesen 1916,4 millió eurós bevételt szereztek. – mindezt azért is, mert a nézők százmilliói nézik meccseiket, különösen ha egymással játszanak. A Canal+ Sport tévécsatorna szerint a tavalyi El Classico meccsei (amikor a Barcelona és a Real Madrid mérkőzik egymással) több mint 1,2 milliárd ember otthonába jutottak el világszerte. (A www.deloitte.com és www.uefa.org nyomán).
Romániai ebben a viszonylatban sem kivétel. A Liga 1 tévéközvetítésért az elkövetkező három évre az Antena 1-RDS/RCS konzorcium 102 millió eurót fizet (ÁFA-val). Amúgy az elmúlt években a tévéközvettés jogdíjak rohamosan nőttek: a 2004-2005-ös idényben 6 millió dollárt, a 2007-2008-as idényre pedig 8,085 dollárt fizettek. Egy sima Bajnokok Ligája szereplés is több mint tízmillió eurós bevétellel kecsegtet a részvevő csapatnak. (Az www.onlinesport.ro nyomán).
A sztárgázsik sem elhanyagolhatók. A France Football jelentése szerint 2007-ben a legjobban fizetett játékos az A. C. Milan csillaga, Kaka volt, aki 9 millió eurót kapott fizetésként, őt követi a F. C. Barcelona sztárja Ronaldinho, 8 520 000 euróval, aztán a Chelsea középpályása Frank Lampard és csapattársa John Terry fejenként 8 160 000 eurót kapnak évente. Ötödik a listán a F. C. Liverpool színeiben játszó Fernando Torres, aki évente 7 920 000 eurót zsebel be. A tíz legjobban fizetett európai játékos összesen évente 80 400 000 eurót keres. A két legnagyobb román sztárnak is jól megy: Chivu évente 3,5 millió eurót kap az Intertől, míg Mutu 1,5 milliót a Fiorentinától. Mindezekhez persze még egyéb összegek is jönnek, mint az image jogdíjak, a reklámszerződések, a demonstartív akciükon való részvétel díjai. Ronaldinho egy-egy jobb évben többet keres ötvenmillió eurónál … Nyilván, David Beckhamnek továbbra sem megy rosszul: ő a minden idők legjobban fizetett labdarúgója és vélhetően az is marad: a Los Angeles Galaxy évente ötvenmilliót dollárt fizet neki – nem véletlen, hogy nevét világszerte legalább annyian ismerik, mint a Krisztusét …
Tőlük természeten fényévnyire maradnak el a hazai bajnokságban kapott játékosok „bérei”, azonban itt is rohamos növekedésről beszélünk: kolozsvári CFR 1907 klub legendásan jól fizet a hazai viszonyokhoz képest. A Steauás Radoi 350 000-t míg Mihaita Plesan, Dayro. Moreno, Pepe Moreno és Mendoza egyenként 250 000-t kaptak, a Dinamós Zicu 400 000-t, Lobont 300 000 kapott a tavalyi idényben.
A foci tehát amellett, hogy hivatásos sport, igencsak jólmenő üzlet is: a kluboknak, a médiának, a játékosoknak, az impresszároknak és a fociszövetségeknek egyaránt. A FIFA például a 2006-ot nettó 303 millió svájci franknak megfelelő tiszta nyereséggel zárta, a neten elérhető pénzügyi mérlege szerint. Az UEFA sem veszteséges: 32 428 000 eurós nettó nyereséggel zárta a 2006-ot (hivatalos penzügyi jelentés). Csak a nagyságrendek kedvéért: az UEFA a BL 2005-2006-os idény BL küzdelmek közvetlen tévébevételéből 481 785 000 eurót szerzett, a csapatoknak 437 134 000 eurót osztott ki. (A www.uefa.org és www.fifa.org nyomán).
A focira még később visszatérünk – addig is ma este pedig megnézzük a BL elődöntő visszavágóját!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése