Schlosser, Erik (2001) Fast Food Nation. The Dark Side of the All-American Meal. Hougthon-Miffin
Schlosser könyve nem csupán egy a folyamatosan bővülő fast-food jelenséget bemutató és elemző könyvek, írások sorából, hanem a legjobban közé tartozik, amit a nagyközönség számára írtak. (Ezért készítettek egy nem túl jó filmet is belőle).
Az újságíró kezdetben csak egy cikksorozatot tervezett a The New York Times számára, de a hosszantartó terepmunkája során összegyűjtött interjúk, tapasztalatok, benyomások indokolttá tették az önálló könyv megjelentetését. 2003-ban magyarul is megjelent Megetetett társadalom címmel, a HVG Könyvek kiadásában, Budapesten.
A szerző végigköveti a gyorséttermekbe kerülő élelmiszerek útját: a krumpli termelőktől és állattenyésztőktől, a feldolgozókon át, az éttermekbe betérő fogyasztók asztaláig megtett teljes utat leképezi. De bemutatja azokat a társadalmi változásokat (az autók tömegtermelése, az autópályák építése, az automobilitás elterjedése), amelyek a fast-food láncok elterjedését tettét lehetővé, akárcsak azokat a negatív következményeket, amelyeket okoztak: betegségek kialakulása, túlsúlyosság, az egészségügyi ellátó rendszerekre nehezedő nyomást, illetve az élelmiszeripar koncentrációját, az oligopolisztkus piac létrejöttét, ami a széles körben fogyasztott élelmiszerek rosszminőségét okozza – az étteremben és otthon is.
Rendkívül érdekes azonban az is, amit a munkaerő kapcsán állapít meg.
A mcdonaldizált gazdasági egységek munkaerő iránti kereslete gazdasági okokból tudatosan a fiatalok, rendszerint a pályakezdők irányába orientált. Kideríti, hogy a gyorséttermek munkaerejének háromnegyede húsz év körüli, és rendszerint részmunkaidőben foglalkoztatottak, képzetlenek, és a tapasztalanságuk miatt alacsony bérekért dolgoznak. Eredményei szerint az alkalmazottak jelentős része kényszerűségből vállat részmunkaidős állást, hátrányos helyzetű családokból származnak, akik a részben a családi jövedelmek növelése, részben pedig a saját fogyasztásuk finanszírozása érdekében dolgoznak. A monoton munkafázisok ellenséges érzelmeket generálhatnak azokban a pályakezdő (értsd munkába álló) fiatalokban, aki itt kerülnek először közvetlen kapcsolatba a fizetett munkával. A monoton, túlszabályozott, restriktív környezetben történő és engedelmességre nevelő pályaszocializáció következtében a pályakezdőkben szakmai sikertelenséget, lemondást és hosszú távon munkaiszonyt indukálhat.
Az adaptációs problémák és az elidegenedés lehetősége, azzal párosulva, hogy a munkavállalás az iskolai karriert vagy a továbbtanulási lehetőségeket is kompromittálja, mivel a munkahelyen a fiatalok kikerülnek mind az iskola, mint pedig a család ellenőrzése alól sok esetben zsákutcába kergeti a fiatal alkalmazottak egy részét, ezzel mintegy újratermelve hátrányos helyzetűket. Így a saját munkahely és pénzkereseti lehetőség kezdeti csábítása kockázatos lehet, ami a hátrányos helyzet újratermelésének társadalmi intézményévé válik, a dolgozó szegények szakszervezet nélküli, túlórát nem, csak minimálbért fizető alacsony presztízsű és bizonytan munkahelyeként.
Megetetett Tarsadalom angolul, klikk ide: http://books.google.ro/books?id=yNFN1OpnkBkC&dq=fast+food+nation&printsec=frontcover&source=bn&hl=ro&ei=rTBHSsnJNMvK_gbB-cCFCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése