A mexikóvárosi központú CEMEX nevű globális cement- és készbeton-gyártó óriásvállalat a kilencvenes évek közepén hirtelen konkurenciával találta magát szemben. Addig szinte monopóliumot élvezett a hazai piacon, de az észak-amerikai szabad kereskedelmi övezet kialakulásával fokozatosan teret veszített a nagyobb cementüzemek alacsonyabb árai miatt.
1998-ban egy újszerű kísérletbe fogott, amikor az önerőből és elérhető anyagokból építkező szegény réteget célozta meg termékeivel. Rájöttek, hogy a favellákban lakó, tipikusan bádogból, papírból és egyéb hulladékokból önerővel építkező nagyon alacsony jövedelmű háztartások profitot termelhetnek, különösen, ha alkalmazható megoldásokat is szolgáltatnak az építőanyagok mellé: közvetlen finanszírozási lehetőségeket (megfizethető kölcsönöket), építészeti tudást, rugalmas munkaszervezést, befagyasztott árakat. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogy a hitelben vásárolt építőanyagok ára a kölcsön törlesztésének ideje alatt változatlan, vagyis az árak nem követik az időbeni és az inflációs változásokat.A CEMEX, amikor beindította a Patrimonio Hoy (jelentése takarékoskodj ma) programot arra alapozott, hogy a szegények közötti reciprok cserék során kialakult társadalmi tőke arra készteti majd a szegény építkezőket, hogy pontosan fizessék az adósságukat.
Jól számítottak. A program kiterjedt piacot teremtett a vállalat számára, ugyanakkor azon kevés sikeres kezdeményezések közé emelkedett, amely rugalmas finanszírozással 2008-ra 208 000 háztartást segített saját erőből épített tartós állagú lakáshoz juttatni, vagy megjavítani Mexikóban, Costa Ricában, Kolumbiában, Nicaraguában és Venezuelában. A 83 millió amerikai dolláros hitelkeret felett gazdálkodó Patrimonio Hoy az ún. socios hálózat (azok, akik egymást az építkezésben támogatva folyamodnak pénzért) révén javított a favellák házainak állapotán, jobb életkörülményeket teremtve, és a közösséget is fejlesztve. Mindezért a CENEX 2006-ban megkapta a World Business Award díjat, amit az UNDP, valamint az ICC és IBL adott.
További tájékozódás végett: Prahalad, Coimratore Krishnarao (2005) The Fortune At the Botton of the Pyramid: Eradivating Poverty Through Profits. New York: Pearson Education Inc. nyomán
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésHova siet a szegénység?
VálaszTörlésA felgyorsult világ mindenképp a profitszerzőknek kedvez. Annyira felgyorsult, hogy már az apáról fiúra átadható mesterségek lánca is elszakadt. A vályogvetést is elfelejtették, a vályog vagy mészvakolattól viszolygnak a mesterek, mi már úgy tanuljuk, hogy ezek ósdi, gyenge anyagok. A cement valóban meggyorsítja az építés folyamatát, ez a nagy előnye. Innen kezdve már minden egyéb tulajdonságát, melyek nem is annyira fontosak lakóházak építésénél, túlértékeljük és ma már nem is tudjuk elképzelni, hogy nélküle építkezzünk. Ja, víz alatt is köt! Hát ez fontos.
A cementet nem olyan rég találták fel (újra), “Aspdin 1824-ben állította elő az angliai Leeds-ben a portlandcementet, Franciaországban-ban 1840-ben létesült először cementgyár. A vasbeton ősét - mint virágtartót - egy francia kertész, Joseph Monier 1867-ben szabadalmaztatta. Ez az anyag nálunk a század második felétől terjedt el.” http://arch.eptort.bme.hu/epitesz6.html . Persze a rómaiak is tudtak valamit, de azt elfelejtettük. http://www.romaikor.hu/index.php?p=epiteszet&id=224
A cementgyártás előtt is épültek tartós épületek. Ma is épülnek tartós épületek cement nélkül vagy kevés cement felhasználásával. Lásd emeletes szalmabála közösségi házak, templomok, könyvtárak pl. az USA-ban. De ott van a döngölt föld (rammed earth) technika, azaz tömésfal, a szalmával kevert rakott sárfal, a zsákokba döngölt föld, a használt gumiabroncsokba döngölt föld (egy ilyen Gyergyóalfaluban is áll), a kétrétegű vályogos sövényfal és még sorolhatnám egészen a pillepalackokból épített házig. Ezek az anyagok, mindenki, a szegények orra előtt is, a földön hevernek, csak az ötlet hiányzik vagy a tudás. Ha ezt a tudást terjesztené valaki köztük vajon kapna-e kitüntetést, mint a CENEX? Vagy a fő indikátor a profit? Valószínűleg építkezési engedélyt sem adnának “szalmaházra”. De minek is, amikor egy megbízható nagyvállalat kibetonozza a sikátort, kiegyenesíti az utat, amin a szegény besiet hozzá eladósodni.
Albert József