Nyílt tér - Kolozsvári közlekedés

A kolozsvári közlekedés nehezsége számos tényező együttes hatása következtében alakult ki. Egyrészt, strukturális okokból, másrészt pedig az elterjedt-meghonosodott kulturális faktorok miatt. A strukturális okok közül kiemelhető a történelmi város (és központjának) térbeli szerkezete: a középkorban kialakult és a Főtéren áthaladó fő útvonalak elredeződése, szélessége és áteresztőképessége mára alkalmatlan a megnövekedett géppark által produkált terhek elviselésére. Mindezt fokozza, hogy mindenik városrész közvetlenül van összekötve a városmaggal. Továbbá, Kolozsvár esete országszerte is sajátos: az egy háztartásra jutó gépkocsik száma rendkívül magas, az első három helyezésű település között van (a helyezés annak függvényében módosul, hogy milyen módszert alkalmaznak – beleszámítják-e vagy sem a haszonautók számát a mutatóba). A magas gépkocsiszám az utóbbi években ugrott meg, a kínálat növekedésével, illetve a lízing- és részletfizetéses vásárlási lehetőségek hozzáférhetősége következtében. Továbbá, elterjedőben van a második autó vásárlása is: a tehetősebb családok újabb autókat szereznek be. Az egyre több autó által beszűkített terek problémáját csak súlyosbítja, hogy adott helyeket nagyon sokan akarnak autóval elérni: a plázák, mallok természetszerűleg nagyon erős vonzerővel rendelkeznek, olykor lehetetlenné téve a felfokozott közlekedést. Magasnyomású csomópontok alakultak ki a Széchényi téren, a Billa környékén, a Dorobantilor végén, valamint Republicii út alsó végén, de közlekedő edényként terjedő további átmeneti mozgócsomók jelennek meg a Tordai út felső végén, a Buna Ziua elején, esetenként a Párizs és Bukarest utcákban, valamint helyenkét a Mócok útján. A kulturális tényezők között említhető, hogy a múlt rendszerben az autóhasználat korlátozása miatt az autó(használat) egyben státus és identitás kifejezője, egyenes arányban az autó méretével és kapacitásával. Emiatt a gyalogos közlekedés és a tömegközlekedési eszközök használata leértékelt, olykor egyenesen stigmatizált. Mindezt csak erősíti, hogy a közszállítás költségaránya az autó használatához képest túl magas. Továbbá, a Kolozsváron elterjedt autós közlekedési mintában a célpont maximális megközelítése norma, vagyis minél inkább meg kell közelíteni autóval a célpontot: ezzel magyarázható, hogy a központban nemrég megnyílt parkoló alig használt, miközben a tilosban parkoló autók száma magas. Ezzel párhúzamosan az egy autóban utazó személyek átlagos száma nem éri el a kettőt (megfigyeléseink szerint napszaktól függően 1,6 és 1,9 között mozog), aminek további csökkenése várható a második autóval rendelkező házatartások számának növekedése nyomán. Alternatív minták hiányában, ami a biciklis vagy gyalogos közlekedést pártolná, a megoldások is elsősorban az autók által okozott terhek felszámolásában állhat.